A József Károly főherceg felesége, Klotild Mária főhercegné által közel százharminc évvel ezelőtt megvásárolt ék alakú telkeken álló tükörszimmetrikus épületek a századforduló ismert építészpárosa, a számos stílusban maradandót alkotó – pályájuk hajnalán a New York-palota és a Budavári Palota születésében is közreműködő, majd számos villa mellett az Eiffel-palotát, a Zeneakadémiát, illetve a Vörösmarty téri egykori Luxus Áruházat jegyző – Korb Flóris (1860-1930) és Giergl Kálmán (1863-1954) tervei szerint, 1902-re születtek meg, furcsa kettősséget emelve a belváros szívébe: külső homlokzatain ugyanis a neobarokk, a belsőben pedig az egyre erősödő szecesszió jegyei dominálnak.
A száz éven át lakásokat és irodákat rejtő, alsó szintjein a Belvárosi Kávéház tereinek otthont adó épületeket a köz azonnal a szívébe fogadta, sőt, az építési szabályokat is részben nekik köszönhetően írták át: 1901 elején előbb Pucher József (1836-1904), majd Korb és Giergl is kérték a székesfővárost, hogy változtassa meg az addig szigorúan betartatott rendeletet, ami szerint Budapesten legfeljebb négyemeletes házak állhatnak, ebbe pedig a félemelet (mezzanin) is beleszámított. A Közmunkák Tanácsa ugyanazon év tavaszán zöld utat adott a kérésnek.
A kor amerikai felhőkarcolóihoz hasonlóan vasvázas paloták építésén a századforduló legfontosabb művészei és építőipari cégei dolgoztak: az üvegablakok Róth Miksa műhelyében, a kályhák és épületkerámiák a Zsolnay-gyárban, a csillárok az építészek egyikének édesapja, Giergl Henrik üzemében, a kovácsoltvas, illetve öntöttvas munkák pedig többek közt a Forreider és Schiller műhelyben, illetve az akkor a Váci út 45-47. alatt működő (máig túlélő egyetlen csarnokát nemrég egy új irodaházba illesztették) Schlick-féle Vasöntödében készültek.
Az épületek emellett egy komoly elsőséget is elkönyvelhetnek, hiszen itt tűntek fel az ország első liftjei, amiket az építés egyedüli külföldi közreműködőjeként az amerikai Otis cég szállított.
A Budapesti Klotild Paloták Története
A Klotild Paloták Budapest egyik legkiemelkedőbb építészeti alkotásai közé tartoznak, amelyek a város szívében, a Ferenciek terén helyezkednek el. Az ikerpaloták története több mint egy évszázadra nyúlik vissza, és számos fontos történelmi és kulturális esemény helyszínéül szolgáltak.
A Kezdetek
A történet az 1890-es évek végén kezdődik, amikor Budapest dinamikusan fejlődött, és egyre inkább világvárossá vált. A város növekvő forgalma és a közlekedési igények miatt szükségessé vált új hidak építése a Dunán. Az 1893. évi XIV. törvénycikk előírta két új híd, a Fővám téri és az Eskü téri hidak építését. Míg a Fővám téri híd (később Ferenc József, ma Szabadság híd) viszonylag könnyen megvalósult, az Eskü téri (ma Március 15. tér) híd építése számos kihívást jelentett a szűk utcák és a történelmi belváros miatt.
Az Eskü Tér Átalakulása
Az Eskü tér nevét I. Ferenc József koronázási esküjéről kapta, amelyet 1867-ben a fővárosi plébániatemplom előtt tett. A tér a pesti belváros egyik legfontosabb helyszíne volt, ahol a piaristák rendháza, iskolája és a régi Pesti Városháza is található volt. Az új híd építése érdekében a Kerepesi (ma Rákóczi) utat kivezették az Eskü térre, és számos épületet lebontottak. Csak a plébániatemplom maradt meg pénzhiány miatt.
A Paloták Építése
A felszabadult telkek a város legértékesebb területei közé tartoztak, és az uralkodócsalád birtokába kerültek. Klotild Mária főhercegné, József Károly főherceg felesége, fényűző épületeket kívánt látni a telkeken. Az építészeti terveket Korb Flóris és Giergl Kálmán, a századforduló ismert építészpárosa készítette el, akik a New York-palotával és a Budavári Palotával is hírnevet szereztek. Az angol barokk stílusú ikerpaloták a város egyik kapujaként szolgáltak az épülő híd mellett.
Az Építkezés Részletei
A paloták építése során számos korabeli vívmányt alkalmaztak. A földszinti és félemeleti rész vasszerkezettel épült, amelyet faragott kővel burkoltak. Az első emeleten egyesületek és társaságok számára hoztak létre helyiségeket nagyobb belmagassággal, míg a második és harmadik emeleten bérlakások kaptak helyet, amelyek Zsolnay cserépkályhákkal fűtöttek és Budapest első liftjeivel voltak felszerelve. Az épületek saroktornyai 48 méter magasak, és főhercegi koronák másaival ékesítettek.
A Paloták Későbbi Története
A déli Klotild-palotát a pesti köznyelv Matild-palotának is nevezi, bár erre nincs történelmi forrás. Itt nyílt meg a híres Belvárosi Kávéház is. Az északi palota műemléki felújítását 2003-ban egy olasz cég végezte, amely szállodát alakított ki benne. A Buddha Bar Hotel napjainkban is üzemel itt. A déli palotát nemrégiben egy török cég vásárolta meg, és már zajlik a műemléki felújítása, amely után luxusszállóként fog működni.
Az Épületek Jelentősége
A Klotild Paloták külső homlokzatain a neobarokk, belső tereiben pedig az egyre erősödő szecesszió jegyei dominálnak. Az építésükhöz a korszak legfontosabb művészei és építőipari cégei járultak hozzá, többek között Róth Miksa üvegablakai, a Zsolnay-gyár kerámiái és kályhái, valamint Giergl Henrik csillárjai és a Schlick-féle Vasöntöde kovácsoltvas munkái. Az épületek az ország első liftjeivel is büszkélkedhetnek, amelyeket az amerikai Otis cég szállított.
A Klotild Paloták nemcsak Budapest építészeti örökségének kiemelkedő példái, hanem a város történelmi és kulturális életének is meghatározó elemei. A műemléki felújításoknak köszönhetően ismét régi fényükben tündökölhetnek, és továbbra is fontos szerepet játszanak Budapest életében.
