Gendzsi herceg nyomában

Üvegnegatívok digitalizálása a Phase One XF kamerájával és a Film Capture Stage kiegészítővel

A2015-ben a Szépművészeti Múzeummal kötött együttműködés keretében a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményéből a 64 műtárgyat digitalizáltunk a PhaseOne IQ280 rendszer és a Profoto és Lupo világítástechnika segítségével.
A elkészült nagy mennyiségű felvétel még feldolgozásra vár de a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum április 17-ig megtekinthető kiállítása Gendzsi herceg nyomában – Japán képen és írásban jó apropó, hogy megvillantsunk néhány lehetőséget az elkészült nagy felbontású képek felhasználásáról.

A nagy felbontású képek ezen a linken tekinthetőek meg.

Japán kép és regény – A herceg, aki szerelmes a világba

Cziglényi Boglárka írása a kiállításról:

És akibe a világ is szerelmes, olyan ragyogó a szépsége és kifinomult a szelleme. Ez a tökéletes japán férfi a 11. század eleje óta él egy regényben és számtalan festményen, rajzon, a színpadon és kártyajátékokban.
Az átlagos európainak ismeretlen a története. Hosszú és szerteágazó, rengeteg szereplővel és rengeteg szeretővel, akik olyan neveket viselnek, mint „a párás hold hölgye” vagy „a sáfrányvirág” (az utóbbi a hölgy vöröslő orrára utal diszkréten). A kiállítás ezt a történetet veszi alapul, de nem az a célja, hogy alaposan megismerjük a magyarul „Gendzsi regénye” vagy „Gendzsi szerelmei” címen ismert monogatarit, Muraszaki Sikubu nemeshölgy 11. század elején írott epikus művét. Inkább az, hogy megpróbáljunk olyan szemmel látni, nézni, mint amivel a szöveg és a képek egykori befogadói.

Nagyszéksós – csésze rovásfelirattal a talpán (részlet)

Az irodalmi szöveg és az egyes jeleneteit ábrázoló képek ugyanis a kezdetektől fogva egyenrangúan léteztek egymás mellett. Sőt, van olyan feltételezés is, amely szerint nem is a kép volt illusztráció, hanem a szöveg született azért, hogy felolvasást hallgatva a kép szemlélői mélyebben elmerülhessenek a jelenetben, amelyet éppen néztek. A Hopp Ferenc Múzeum egész kiállítása az érzékeknek erről az összjátékáról szól: olyan alkotásokat és játékokat mutat be, ahol a kép, a jelkép, a költői szöveg, az elbeszélt történet, sőt az illatok is érintkeznek egymással. A befogadó feladata pedig az, hogy megélje a harmóniájukat, mindenével belemerüljön abba az érzéki, érzelmi és gondolati szépségbe, amit nyújtanak.

Az egyik fejezetben a regény egyik főszereplője, Muraszaki udvarhölgy haldoklik. Vallási szertartást rendeznek, hogy felkészülhessen a rá váró útra. Az összegyűlt társaság zenélni kezd, és olyan gyönyörű a virágzó tavaszi kert, hogy egy szépséges tábornok táncra perdül. Színes köpenyeket dobálnak rá, hogy még szebb legyen. „Kérészt látok, veszem tenyerembe: ó, itt vagy hát – és nincs már sehol.” Gendzsi herceg toposza és a kiállítás is ezt a kérészt szeretné elkapni és a tenyerébe zárni. A figyelem, a pillanat koncentrált és kiművelt átélése megragadja a tünékeny világot; érzékeny egyensúlyban billeg az elmúlás és a fennmaradás, a semmi és a valami között.

Elzárkózó, belső történéseket mutat a kiállítás fő műtárgya, a budapesti Gendzsi-album az első teremben, ahol fejezetről fejezetre végiglépdelhetünk a regényen. A lenyűgöző, 17. századi festményeken látható szereplők egy perccel a kép pillanata előtt vagy után majd szerelembe esnek, megszakad a szívük, utoljára találkoznak, megkísértik őket a szellemek, netán teherbe esnek. Csupa lírába burkolt drámai mozzanat, egy filmben mifelénk már szólnának a vonósok és a harsonák. De itt békés arcú kis figurákat látunk, ahogy lanton játszanak, mélyen elmerülnek egymás vagy a tenger csodálatában. Előttük a békésen bóklászó múzeumlátogatók.

Olyan esztétikai gyakorlat lenyomata ez a kiállítás, amely ma sokszor hiányzik a képáradat közepette. Aki gyorsan szeretné megnézni a kiállítást, már az első teremnél elakad. El kell olvasni a kísérőszöveget, ki kell bontani az aranyfüstös kis képek sokszor megrendítő belső világát. Lelassulni és belemélyülni. Az első teremből már fókuszált figyelemmel lépünk be a másodikba. Milyen jelentőségteljessé válnak hirtelen a természeti mintákkal díszített apró tárgyak!

A harmadik terem a kultúrtörténeti utazást viszi tovább, szellemes és meglepő darabokkal. Végül a látottakat Gaál Zoltán fényképei és Krasznahorkai László írásai egészítik ki, amelyek saját világot teremtenek a záró helyiségben.

A kiállítás ideális találkozása a hagyománynak és a korszerű technológiának. A kiváló minőségű digitalizálásnak köszönhetően a másolatokon még jobban megcsodálhatjuk a képeket, mint a kiállított leporellón, amely nyilván állagmegőrzési okokból nem kap kellő megvilágítást. A digitalizált képek szépséges részletgazdagsága újabb dimenzióval gazdagítja a sokféle érzékelési módot, amelyekbe a kiállítás behúz.

Aki kedvet kapott ahhoz, hogy megünnepelje a világ iránt érzett szerelmét, április 17-ig még megteheti.

Gendzsi herceg nyomában – Japán képen és írásban

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum