A dagerrotípiát jelenlegi ismereteink szerint Egressy Gábor színész, amatőr dagerrotipista készíthette 1845 nyarán. Mérete nem szabványos, 64 x 84 mm, a “hatod”- és “nyolcadlemez” közötti. Ezüstözött rézlemezében a lemezkészítő „G.R.B” fémjele és az ezüsttartalomra utaló 40-es szám (amely jelzi, hogy az ezüstözött rézlemez teljes tömegének 1/40-ed része az ezüst) található. A hányatott sorsú képet az elkészülte óta eltelt mintegy 173 esztendőben sok károsodás érte. Az eltelt idő alatt többen is tettek kísérletet a kép reprodukálására, 1955-ben Escher Károly is restaurálta. Jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum fotógyűjteményének kezelésében áll, állapotának megőrzéséért Ormos József és egy kollégája által készített, a korabeli magyarországi dagerrotip csomagolások stílusában készült konzerválócsomagolás felelős.
A képösszehasonlító bal oldalán az eddigi legjobb digitális felvétel (forrás: Wikiépdia), jobb oldalán a Phase One kamerarendszerrel készített reprodukció
A fényérzékeny vegyülettel, jód-brómmal bevont ezüstözött rézlemezen, higanygőz segítségével készült dagerrotípia a technikára jellemző módon, alanyát oldal fordítottan jeleníti meg. A felvétel expozíciós ideje (az akkori technológiai lehetőségeket figyelembe véve) körülbelül 10–60 másodperc lehetett.
A dagerrotípia különösen érzékeny a fizikai behatásokra: érintés, törlés hatására a kép megsemmisülhet, a lemez szélein rétegleválás indulhat meg. A kép mozgatásából és helytelen tárolásából adódó fizikai behatáson túl különösen érzékeny a levegőben lévő kénre és egyéb szennyező anyagokra, amelyek hatására ezüst-oxid vagy ezüst-szulfid kicsapódás megy végbe. A levegő hatására lezajló kémiai folyamatok következménye a kép lassú, folyamatos elsötétedése, kritikus esetben a teljes eltűnése. A dagerrotípiák esetén emiatt különösen fontos a légmentes, savmentes közegben történő tárolás.
A Petőfi dagerrotípiát célszerű folyamatosan másolni a rendelkezésre álló legkorszerűbb technikával. Mivel denzitása változásai egyelőre nem kontrollálhatók, a denzitométer nem alkalmas eszköz ennél a technikánál, viszont az esetében talán többször is alkalmazott ciánkális tisztítás (az általa eredetileg okozott károsodáson túl) további romlási folyamat forrása lehet. Az újabb fényképezési módszerek alkalmazásának a jel-zaj viszony javítása lehet a célja a reprodukción, hogy több látsszon Petőfiből és kevesebb a külső mechanikai sérülésekből, karcokból és a különféle vegyi károsodásokból.
A Tripont Kulturális Örökség Digitalizálásért felelős üzletága 2018 januárjában a Petőfi Irodalmi Múzeum digitalizáló fotóműtermében kísérletet tett a Petőfi dagerrotípia a PhaseOne XF IQ280 kamerarendszerrel történő megörökítésére. Az eredmény önmagáért beszél. A valaha készített legrészletgazdagabb, az eredeti felvétel részleteit leginkább feltáró felvétel készülhetett így el.
További részletek ismerhetők meg:
Szentmártoni Szabó Géza: “Tükör által homályosan” Petőfi dagerrotip arcképe
Videó: Petőfi dagerrotípiája 2018. január 20.
Az előadás hangfelvétele megvideósítva, 70 perc.
Előad: Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész,
Vendég: Flesch Bálint fényképész, fotókonzervátor