Digitalizálás a Magyar Természettudományi Múzeumban

 A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) lepkegyűjteményének teljes körű digitalizálása 2021 márciusában kezdődött meg. Ennek során a tárlófiókokról nagyfelbontású digitális kép készül a lepkegyűjtemény egyik helyiségében kialakított munkaállomáson. A munkafolyamatot a lepkegyűjteményi munkatársak tervezték és felügyelik (Bálint Zsolt, Katona Gergely és Tóth Balázs), a nagyfelbontású digitális kamerát Bényi Andrea kezeli.

Az MTM a letétben levő gyűjteményekkel együtt közel 1,8 millió lepkepéldányt őriz kb. 12 ezer üvegfedelű múzeumi tárlófiókban. A szárazon tartott, fénytől óvott lepkepéldányok közül a legrégebbiek bizonyíthatóan az 1800-as évek előttről származnak. A tárlófiókok tartalma nagy általánosságban a következőképpen osztályozható: (1) törzsgyűjtemény, (2) kiegészítő gyűjteményrészek és (3) feldolgozásra váró gyűjteményrészek.

Törzsgyűjtemény: két részből áll, (a) nemzeti (Kárpát-medence) gyűjtemény és (b) világgyűjtemény. A példányok besorolása rendszertani helyzetük alapján történik. A nemzeti gyűjteményben a lepkeanyag faji szinten határozva és szekrénykataszterben van nyilvántartva, Egyes gyűjteményrészek példányainak adatait adatbázisban rögzítettük (revideált csoportok, védett vagy különlegesen ritka lepkék). Az ugyancsak szekrénykataszteriben levő világgyűjtemény anyagai többnyire faji szinten meg vannak határozva, de számos rész a folyamatosan beérkező példányok okozta bővülések miatt taxonómiai revízióra szorul, így ezek szinte folyamatos rendezés alatt állnak.

Kiegészítő gyűjtemények: ide soroljuk azokat a gyűjteményrészeket, amelyeket a törzsgyűjteménytől külön kezelünk. Ezek (a) tudománytörténeti vagy (b) speciális gyűjteményrészek. Tudománytörténeti jelentőségű a lepkészet klasszikus időszakából (XVIII-XIX. század) fennmaradt lepke példányokból álló tárlófiók-sorozatok (Frivaldszky, Koy, Ochsenheimer és Treitschke), illetve különlegesnek számít a fejlődési alakok, a lepkeaknák herbáriuma és az ivarszervi preparátumok gyűjteménye.

A feldolgozásra váró gyűjteményrészekben (a) megfelelően preparált, cédulázott és többnyire génusz alapján rendezett anyagok találhatók, amelyeket csak a megfelelő gyűjteményrész taxonómiai revíziója után tudunk a törzsgyűjteményi részekbe beosztani; vagy pedig (b) olyan példányok, amelyek preparálásra és cédulázásra várnak, hogy megkezdődhessen velük a tudományos és muzeológiai munka és bekerülhessenek a törzsgyűjteménybe.

Az alábbiakban egy történeti gyűjteményt és néhány gyűjteményrészt mutatunk be. Ezekben minden egyes példány faji neve és rendszertani besorolása, gyűjtési helye, időpontja és gyűjtője adatbázisban elérhető.

Ochsenheimer gyűjtemény

692 faj, 1554 példány, 30 tárlófiók

Ferdinand Ochsenheimer (1767-1822) bécsi színész volt az első, aki az európai lepkékről többrészes, monografikus művet jelentett meg. Gyűjteményét 1823-ben vásárolta meg a Nemzeti Múzeum. Az 1838-as árvízben a jelentős része megsemmisült. A fennmaradt példányokat a századforduló idejében a törzsgyűjteménybe osztották. Később ezeket Kovács Lajos (1900-1971) visszakereste, és néhány tárlófiókba kigyűjtötte. Jegyzetei alapján úgy tűnik, szándékában volt a típuspéldányokat beazonosítani, illetve a kigyűjtött anyagról katalógust készíteni.

A Csőrkeformák világgyűjteménye

9 fajcsoport-név, 219 példány, 3 fiók

Az alcsalád (Libytheinae; „csőröslepkék”) ősi mivoltát fosszilis maradványok bizonyítják. Több fajuk pedig már az újkorban tűnt el, és gyakorlatilag kipusztultnak tekinthető. Ezek miatt a csőrkék képviselik a legkisebb fajszámú nappali lepke alcsaládot. A múzeumi világgyűjteményben az ismert fajok fele lelhető fel, köztük olyan példány is, amit híres gyűjtőink valamelyike fogott (Kittenberger Kálmán, Fenichel Sámuel, Almássy László). Az egyetlen európai faj a XX. században hódította meg a Kárpát-medencét. Ez a folyamat a nemzeti gyűjteményben levő egy tárlófióknyi anyagon jól nyomon követhető.

A Csillangó-rokonúak világgyűjteménye

90 fajcsoport név, 1069 példány, 67 tárlófiók

A tribusz (Troidini; „madárlepkék”) képviselői a leglátványosabb lepkék közé tartoznak, igen keresettek a magángyűjtők körében. Emiatt szigorú nemzetközi egyezmények szabályozzák gyűjtésüket, kereskedelmüket és kutatásukat. Az MTM gyűjteménye számos ritka faj példánya mellett tudománytörténeti jelentőséggel bír, hiszen fellelhető benne számos nagy utazó által fogott gyűjteményes anyag (pl. Biró Lajos, Fenichel Sámuel, Madarász Gyula), és néhány típuspéldány is. A gyűjtemény fontos mintaanyagot szolgáltat az anyagtudományi és biofizikai kutatások számára is. A példányok adatai nyilván vannak tartva.

A Kárpát-medencei Pepecs-gyűjtemény

81 faj, 16163 példány, 41 tárlófiók

A tribusz (Eupitheciini; „törpearaszolók”) képviselőt a XIX. század derekán már az Osztrák-Magyar Monarchia idejében intenzíven kutatta. Friedrich Treitschke, Frivaldszky Imre és Bohatsch Ottó. Sokak szerint az egyik legnehezebben meghatározható lepkecsoport, ráadásul az egyben legváltozatosabb is. A csoport iránt később sem lankadt a magyar kutatók érdeklődése. Kovács Lajos (1900-1971) volt az, aki a magyarországi faunában fellelhető fajok elterjedését revideálta, tanítványa Vojnits András (1941-2021) pedig a rokonsági kör specialistája lett, aki több száz fajt fedezett fel és írt le a tudomány számára. A világgyűjtemény (itt nem bemutatott) Eupitheciini része hasonló nagyságú, de fajszámában sokkal jelentősebb, és igen gazdag típusanyagban.

Szinjátszóformák világgyűjteménye

57 fajcsoport-név, 669 példány, 17 tárlófiók

Az alcsalád (Apaturinae; „szinjátszólepkék”) az egész Földkerekségen elterjedt. Különösen nagy fajszámot érnek el az óvilág trópusain, illetve az amerikai kontinensen. Afrikában nem változatosak. A Kárpát-medencében csupán három faj fordul elő, de ez a gyűjteményrész is jelentős (tíz tárlófiók, közel ezer példány). A hímek többnyire feltűnő színezetűek, mivel szárnyaik felszínén a pikkelyek irizálnak. Legújabban ezeket is intenzíven kutatják az anyagtudósok.

A cikk szerzője Bálint Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa.

A borítóképet Bedő Dániel© készítette