A Miroslav-evangélium digitalizálása projekt
A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SZTA), mint Szerbia vezető tudományos és kulturális intézménye, a Kulturális Minisztériumtól kapott javaslatot a 12. századi legfontosabb szerb kézirat, a Miroslav-evangélium digitalizálására. A digitalizálást az SZTA Audiovizuális Archívum és Digitalizáló Központ (AVA SZTA) végezte volna. Ezen kívül két másik intézmény is részt vett a projektben: a Nemzeti Múzeum, ahol a kéziratot egy különlegesen kialakított teremben őrzik, valamint a Szerbiai Nemzeti Könyvtár, amely hivatalosan felelős a kéziratért. 2021 áprilisában a négy intézmény hivatalos megállapodást kötött a digitalizálásról.
A megállapodás aláírása előtt az AVA SZTA körülbelül egy hónapig tartó részletes előkészületeket végzett. Az előkészületek befejezése után a Miroslav-evangélium digitalizálását a Nemzeti Múzeumban végezték 2021. június 23. és szeptember 10. között.
A Miroslav-evangélium első lapjának részlete a három evangélistával (János, Márk és Lukács). A negyedik evangélista (Máté) hiánya továbbra sem tisztázott.
A Miroslav evangéliumi kézirat jelentősége
A Miroslav-evangélium a szerb kulturális örökség legrégibb fennmaradt írott emléke, amelyet 2005-ben felvettek az UNESCO „A világ emlékezete” programjába. Miroslav, Hum uralkodója és Nemanja István szerb nagyzsupán testvére megbízásából készült 1180-ban. Hét évszázadon át az Athosz-hegyi szerb monostor, a Hilandár könyvtárában őrizték. 1896-ban Obrenović Sándor szerb királynak adományozták. Az első világháború alatt a visszavonuló szerb hadsereggel az albán hegyeken keresztül menekítették, és a háború végén visszakerült Belgrádba.
Evangéliumként liturgikus felépítésű, a liturgikus év olvasmányai szerint rendezett szöveggel rendelkezik. Bőrre írták, 181 levélből (362 oldalból) áll. A kézirat mérete 41,8 x 28,4 cm. Szinte minden oldalon gazdagon díszített iniciálék és miniatúrák láthatók, néhányat aranyozással is ékesítettek. A kódex összesen 323 iniciálét és miniatúrát tartalmaz, amelyek közül néhány akár 20 cm nagyságú is lehet.
Jelenleg a belgrádi Nemzeti Múzeumban őrzik, a Szerbiai Tudományos és Művészeti Akadémia Audiovizuális Archívuma és Digitalizáló Központja pedig digitalizálta a Miroslav-evangéliumot.
A Miroslav-evangélium két oldala iniciálékkal és miniatúrákkal, amelyek közül néhány aranyozással is díszített.
Kezdőbetűk és díszítések
A Miroslav-evangélium kézirat sajátossága a román stílusú, bizánci hagyományokon alapuló iniciálék és illuminációk. Román kori miniatúrákhoz jellemző iniciálékat, valamint bizánci eredetű iniciálékat is tartalmaz. Ez a mű az egyik legfontosabb tanúja a 12. századi nyugati és keleti művészi hatások kölcsönös egymásra hatásának.
A Miroslav-evangélium illuminációi és iniciáléi a legszebb szerb középkori könyvdíszítések közé tartoznak. Mindegyiket gazdagon díszítették ornamentikával, két vagy több összefonódó szalagból fonták, vagy a betűkontúrok jól látszanak a levelek kuszaságában. Találhatók állatokkal, maszkokkal és emberi alakokkal díszített iniciálék is, néha aranyapplikációkkal díszítve.
Részlet illuminációval és díszes kezdőbetűvel.
A digitalizálási folyamat: kihívások és megoldások feltárása
A Miroslav-evangélium digitalizálásának előkészületei és kísérletei egy hónapig tartottak. A kéziratot a következő változatokban digitalizálták:
- Mindkét oldala egyszerre, bekötetlen könyvként, két LED-panellel világítva;
- Minden egyes oldal két LED-panellel világítva;
- Minden egyes oldal egyetlen LED-panellel világítva;
- Minden iniciálé és illumináció két LED-panellel világítva;
- Minden iniciálé és illumináció egyetlen LED-panellel világítva.
Noha ez az eljárás nem felel meg a FADGI ajánlásainak, az egyetlen LED-panellel történő digitalizálás több információt nyújt a pergamen szerkezetéről és a festék szemcsézettségéről (lásd az alsó képet).
Két és egy LED-panel használatával rögzített illumináció részlete. Az eredeti részlet mérete 1,7 cm.
Fényképezőgép-beállítások a maximális élesség eléréséhez és a lapméret megtartásához
A kulturális örökség digitalizálásának csúcsstandardjainak elérése érdekében az AVA SASA a Phase One megoldások beszerzése mellett döntött, a világ legfontosabb archívumainak és múzeumaiknak példáját követve, amelyek ezt a felszerelést használják anyagaik digitalizálására.
A Miró evangélium digitalizálásának minden változatát Phase One iXG 100 MP kamerával készítették. A két oldalas nyitott könyvről és az egyes lapokról készült fotókat Schneider Kreuznach 72 mm iXG objektívvel, az iniciálékat és illuminációkat pedig Schneider Kreuznach 120 mm iXG objektívvel készítették.
A két oldalas nyitott könyv esetében a kamerát 107,5 cm magasságban rögzítették. Két oldal rögzítése után a kamera magasságát csökkentették az élesség maximalizálása és az oldalméret megtartása érdekében. Ugyanezt az eljárást alkalmazták az egyes oldalakra is, a kamera 76 cm-es magasságból indult. A makró objektívvel készített iniciálék és illuminációk fotóinál a kamera kezdő magassága 69 cm volt.
PHASE ONE iXG 100 MP Schneider Kreuznach 72 MM iXG objektívvel egy és két oldalas nyitott könyv fényképezéséhez
A pergamenlapok kiegyenlítése
A Miroslav-evangélium kötése miatt nem lehetett szétszedni digitalizálás közben. Ez a következő problémákat okozta:
a) A pergamen hullámos és törékeny, a lapok általában nem vízszintes helyzetben vannak. b) Néhány iniciálé és illumináció bele van süllyesztve a kötésbe, így a könyv kinyitása során óvatos kezelést igényelnek, hogy láthatóvá váljanak.
Az oldal kiegyenesítésének kihívása nem oldható meg a szokásos üveglap használatával, mivel a pergamennel való fizikai érintkezés tilos.
Emiatt speciálisan tervezett plexi rúdakat hoztak létre a megfelelő igazítás érdekében. A nyomás erősségét és a rudak stabilitását nagyobb rudakat tartalmazó plexi dobozok szabályozzák. Így a pergamenlapokat plexi rúdakból és plüsszel borított ólom súlyokból álló innovatív kombinációval lehet kiegyenesíteni.
A pergamentlap kiegyenesítése speciálisan tervezett plexiglas rúdakkal és plüssel borított ólomsúlyokkal
Hogyan rögzítették az aranyozásokat,
hogy visszaadják az igazi arany valósághű megjelenésétl
A Miroslav-evangélium számos iniciáléja és illuminációja aranyozással készült. Az oldal megvilágítása, amelyen ezek találhatók, különös figyelmet igényel, mivel az arany olyan fém, amelynek saját szerkezete és ragyogása van. Más szóval a fényképnek egyértelműen azt kell közvetítenie, hogy aranyat ábrázol, nem csupán sárga színt.
Az extrém érzékenységű kamera használata az arany fotózásánál azzal a kockázattal jár, hogy az aranyozás egyes részei “kiégnek”, ami azt jelenti, hogy erős visszaverődésű területeken fehér felület jelenhet meg. Másrészt a vakuzás tompítása a LED panel intenzitásának csökkentésével vagy a szögének megváltoztatásával az arany felület árnyékba süllyedését eredményezheti, elveszítve ezzel azt az információt, hogy az anyag valójában arany.
A probléma megoldása érdekében teszteket végeztek annak megállapítására, hogy hogyan jelenik meg az arany a Miroslav-evangélium fotózásakor. A teszteket Diderot Enciklopédiájának egy kötetén végezték, amely hasonló méretű a Miroslav-evangéliumhoz. E célból az aranyozáshoz használt vékony aranyfémfóliákat az oldal különböző részein helyeztek el. A LED panel szögének változtatásával végzett tesztsorozatban az optimális megvilágítást úgy érték el, hogy az aranyozás sem túl tükröződő, sem elveszett az árnyékban ne legyen. A LED panelek pontos távolsága és szöge (45 fok) bizonyult döntőnek a kielégítő eredmény eléréséhez.
A kísérlet vékony aranyozó fóliával a miroslav evangélium iniciáljainak és illuminációinak aranyozásának szimulálására
Az élesség és az oldalméret állandóságának fenntartása
A Miroslav evangélium digitalizálásakor számos problémát kellett megoldani. Az elsődleges feladat az oldalak méretarányának állandó biztosítása volt, hiszen a könyv vastagsága 8 cm, és minden egyes lefotózott oldallal csökken a vastagság, valamint az oldalméret és a fotó élessége.
A hagyományos élesség- és méret ellenőrzési módszereket azonban némileg korlátozta az a követelmény, hogy a Miroslav-evangélium digitalizálását gyenge fény mellett, élőnézetben kellett végezni. Ezért az AVA csapatának nem szabványos megoldást kellett találnia.
Ezt a problémát az segédmonitoron rögzített segédvonalak segítségével oldották meg. A kamera magasságának finomhangolásával az oldal szélei mindig pontosan a segédvonalak keretein belül maradtak, így a kép tökéletesen éles lett.
Különös kihívást jelentett a kezdőbetűk és az illuminációk fényképezése. Mivel méretük változó, a többi kezdőbetűhöz/illuminációhoz viszonyított valósághű méret érdekében a segédmonitorra rögzítettek egy segédvonal keretet, amelynek méreteit a legnagyobb kezdőbetű (20 cm magas) /a felső kép sötét része/ alapján határozták meg. Két további keresztezett segédvonal jelzi a segédvonal keret középpontját, ahol a fényképezendő kezdőbetű/illumináció található (kék segédvonalak az alsó képen).
Mivel a kezdőbetűket és az illuminációkat makroobjektívvel (120 mm) fényképezték, és a pergamen felületének egyenetlensége jobban kiemelkedik, ha a felvételi tartomány kisebb, ezért az alábbi megoldást alkalmazták. A segédmonitorra további két segédvonalat helyeztek el két centiméteres távolságra (bal oldali függőleges piros segédvonalak az alsó képen) egy vonalzó segítségével, amelyet a fényképezendő kezdőbetű/illumináció felülete mellé helyeztek. A kamera magasságának finomhangolásával a tárgyakat csak akkor rögzítették, amikor a két segédvonal pontosan illeszkedik a vonalzó osztásaihoz (2 cm). Ez biztosította a fotó tökéletes élességét.
A (felső képen) látható segédvonalak a segédmonitoron (élőnézet) biztosítják az állandó oldalméretet. (az alsó képen) a méretmélység vizsgálata vonalzó segítségével
A minőségellenőrzés kezdettől fogva kiemelt fontosságú volt.
A Miroslav evangélium fotózása előtt az ISa szoftverben ellenőrzik a GT (aranyfonal) tesztképet. Az értékelés hét paraméterre terjed ki, mindegyik paraméternél négy fokozat (csillag) létezik. A fényképezés akkor kezdődik, amikor mind a hét paraméter a legmagasabb értékelést (négy csillag) kapja. A legmagasabb értékelést érték el a Metamorphose szabványon belül, valamint az LCC (objektív torzítás korrekció) profil használatával is, két LED panel használata mellett.
A fotózás után az összes részlet (sarkok és középpont) részletes vizuális minőségellenőrzése történik, az iMAC képernyőn a fotó akár 400%-os nagyításával. A következő oldal felvétele csak a nagyított fotó alapos ellenőrzése és jóváhagyása után kezdődik. Minden TIFF formátumú kép körülbelül 700 MB, míg a webes megjelenítésre szánt JPG formátumú kép körülbelül 2 MB.
Minőségellenőrzés a fotó 400%-os nagyításával.
A stáb tagjai:
Projektvezető: BRANISLAV VOJNOVIĆ (Az SASA Audiovizuális Archívum és Digitalizáló Központ szakértője)
Kameraoperatőr: JELENA POPOVIĆ (Az SASA Audiovizuális Archívum és Digitalizáló Központ szakértője)
Kameraoperatőr: STEFAN VLASTIĆ (Az SASA Audiovizuális Archívum és Digitalizáló Központ szakértője)
Kéziratkezelő: ŽELJKO MLADIĆEVIĆ (A Szerbiai Nemzeti Könyvtár kurátora)
Videóklip: BORIS MILJKOVIĆ