A műtárgy digitalizálás, a kézírás-felismerés és az automatizálás kérdésköre mind-mind olyan területeket érint, ahol a modern technika megváltoztathatja a játékszabályokat. A mesterséges intelligencia és a folyamatosan fejlődő technológia elképzelhetetlen mértékben rázta fel az örökségvédelmi területeket az utóbbi években. Ilyen sikertörténet a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Informatikai és Innovációs Igazgatóságának legújabb fejlesztési projektje is. Az elmúlt időszakban bevezetett újításaik nemcsak hatékonyabbá teszik a történelmi iratok feldolgozását, hanem hozzáférhetőbbé is azokat a kutatók és az érdeklődők számára.
Az igazgatóság munkájának egyik része a kézírás-felismerés területén zajlik, amely már látványos sikereket ért el. Egy másik csapat a rekordok és a történeti adatok automatizált összekapcsolásán dolgozik. A munka harmadik lába a digitalizálás, amely területen több kérdés felmerült a korábbi években. Ez az a pont ahol először merült fel a Tripont szakembereinek bevonása.
A robotikus szkennerek és Tripont Örökségvédelmi Megoldások csapata
Kérdések-válaszok
Mikor kezdődött az együttműködés?
Az MNL és a Tripont közötti első egyeztetések és a cég bemutatkozása még 2019-ben történtek. Akkor került először szóba ez a feladat is. Azóta folyamatos szakmai egyeztetések folytak köztünk, hogy a legoptimálisabb megoldást tudjuk biztosítani az intézmény számára.
Milyen kihívásokkal kellett szembenézni?
Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás csak 2014-ben indult el hazánkban, az MNL azonban az anyakönyvi másodpéldányok 1895 és 1980 közötti köteteit őrzi. A könyvek állapota is más-más, függ attól, hogy hogyan tárolták őket, fektetve, vagy állítva, milyen papírt, kötéstáblát használtak a könyveknél. Jelen vannak a sérült, elvetemedett kötetek is. Nem szabad megfeledkezni a könyvek kímélő nyitási szögéről sem. Ezért állományvédelmi szempontból egyáltalán nem volt mindegy, hogy milyen megoldást ajánlunk a számukra. A legnagyobb fejtörés mégis a kötetek méretéből adódott. Az A2 méretnél is nagyobb könyveket nem minden robotszkenner tudja felvételezni.
Mi volt a megfogalmazott igény?
Az igény az volt, hogy minél professzionálisabb módon, gyorsan és automatizálva kerüljenek digitalizálásra az anyakönyvek. A specifikált tulajdonságok, mint a könyvek mérete vagy a lapok súlya miatt végül csak egy eszköz jöhetett szóba, amely az igényeknek megfelelt. Erre a feladatra csak az SMA német partnercégünk által fejlesztett csúcsminőségű ROBO SCAN V2 robotikus könyvszkenner volt megfelelő.
Milyen tulajdonságokkal bír ez a könyvszkenner?
A ROBO SCAN V2 könyvszkenner olyan digitalizálási projektekhez lett tervezve, ahol a munka nagy részét rábízhatjuk a robotikára, de a problémás könyvek esetén a kezelő akár manuálisan is szkennelhet. Lehetőséget kínál arra is, hogy a könyvbölcsőt átalakítsuk V-alakúról 180 fokosra annak érdekében, hogy magazinokat, fényképeket, térképeket vagy bármilyen más síkműtárgyat is szkennelhessünk. A kezelőfelületet érintőképernyőn vagy opcionálisan a Batch Scan Wizard segítségével egy laptop vagy egy PC mögül is lehet írányítani, működtetni. A szkennelési tartománya A2+, amely a legnagyobb szkennelési tartomány a robotikus könyvszkennerek köreiben. Az eszközzel szkennelt anyag maximális felbontása 600dpi, maximális színmélysége: 48 bit. Az eszközök külön-külön egyedi ip-címmel vannak ellátva, hogy távoli hozzáféréssel is lehessen irányítani őket.
Ezek a robotok felválthatják a digitlizáló kollégák helyét?
A szkennereket folyamatos felügyelet alatt kell tartani, hogy minden megfelelően történjen a felvételek készítése során. Illetve, a kezeléséhez bizonyos mértékű szakértelemmel kell rendelkeznie a digitalizálónak. Vagyis a válasz, nem. A robotszkenner a hatékonyság növelésére alkalmas, emberek helyettesítésére nem.
Hogyan történt a telepítés?
Az eszközöket április elején szállítottuk le, ezt követően egy nap alatt telepítettük őket és be is üzemelésre kerültek a tervezett helyükön. Csatlakoztattuk őket az intézmény hálózatára, illetve finomhangoltuk a robotikát, hogy a lehető legjobban alkalmazható legyen a könyvek speciális méretére. Ezt követően még egy teljes napot szántunk arra, hogy az MNL munkatársai számára is megfelelően betanítsuk a szkennerek használatát, hogy teljes mértékben kihasználhassák ezeket az új eszközöket.
Mi a célja a digitalizálási projektnek?
A fő cél az, hogy Magyarország összes állami anyakönyvi másodpéldánya digitalizálásra kerüljön. Ez állományvédelmi szempontból és kutathatóság szempontjából is nagyon fontos. A levéltár azonban ennél magasabbra tette a lécet, hiszen a digitalizált anyakönyvekből kinyert információk alapján tervezik elkészíteni Magyarország digitális családfáját.
