Digitális könyvkultúra: a Morgan Könyvtár és Múzeum az Interneten

2017. Jan, 17. | Cikk

A New York-i Morgan Könyvtár és Múzeum nagyon jó példa arra, hogy egy érdekes tárgyi és művészeti gyűjteménnyel is rendelkező könyvtár hogyan léphet ki a megszokott keretek közül.

Az intézmény 1906-ban alakult J. P. Morgan magánkönyvtáraként. Már ekkor a gyűjtemény része volt néhány kézirat és ritka kötésű könyv. A mára kialakult gyűjteményt nem a mérete, hanem a különlegessége tette világhírűvé: hozzáértően megválogatott illusztrált kódexek és más középkori műalkotások mellett híres szerzők saját kezű kéziratai alkotják a gyűjtemény gerincét. Aki szeretné látni azt a darab papírt, amelyre Bob Dylan lefirkantotta a Blowin’ in the Wind szövegét, jó helyen jár. De Balzac, George Sand, Lord Byron vagy Charlotte Brontë kézírása is megtekinthető.

Sőt, ha valakit az érdekel, hogyan képzelte el Antoine de Saint-Exupéry a Kisherceg figuráját, megnézheti az ő rajzait is. De a zene területén is közelebb kerülhetünk a szerzők személyéhez: ritkaságszámba menő kollekciót őriznek például Beethoven vagy Mozart saját kezűleg írt kottáiból és dedikált librettóiból. Emellett a különleges könyvkötéseken, az ősnyomtatványokon és a grafikákon (Leonardo, Rubens, Dürer, Picasso stb.) van még hangsúly a múzeum anyagában.

Tehát főleg olyan tárgyakat gyűjtenek, amelyek a könyvkultúrában, az írásbeliség évszázados történetében játszanak fontos szerepet. Ezek pedig nem tartoznak a „művészetfogyasztás” népszerű attrakciói közé. Olyan alkotások ezek, amelyeknek közvetlenül, háttérinformációk nélkül csak a szépsége befogadható. A mélyebb jelentésük és jelentőségük megértéshez több segítségre van szükség, a néző gondos vezetésére.

Jól felépített kiállítási koncepcióval viszont izgalmas kultúrtörténeti utazás részese lehet az, aki közelebbről is megismerkedik ezeket a kincsekkel.

Nézzünk egy példát. A múzeum legfrissebb kiállítása Emily Dickinson költőnőről és műveiről szól, a 19. századi amerikai irodalomnak erről az autonóm csodájáról. Dickinson legendásan elzárkózva élt, családi és baráti körben viszont intenzív társas életet folytatott. A kiállítás ennek az intim világnak a tárgyi emlékeit állítja ki: arcképeket, a tapétát Dickinson hálószobájából, egy hajfürtöt – és mindenekelőtt a versek kéziratait.

Dickinson számára nagy jelentősége volt a kéziratoknak. Szívesen ajándékozott saját kézzel írott verset a hozzá közel álló embereknek. Különleges helyesírása, apró játékai (pl. a szöveg közepébe ragasztott újságkivágások) és a különféle papírok látványa olyan bensőséges és törékeny atmoszférát teremt a versek befogadásához, ami igencsak illik ehhez a költészethez.

Mivel a Morgan Könyvtár és Múzeum a digitalizálás egyik élharcosa, a tárgyi kiállítást online galériával egészítették ki. Itt Emily Dickinson kéziratai láthatóak, mellettük gépelve is megjelennek a versszövegek, és egy kortárs költőnő, Lee Ann Brown felolvasásában hallhatjuk is őket. Érdekes látni, mennyire másképpen hatnak a lefotózott tárgyak, például a hajfürt a virtuális térben: azt a közelséget és személyességet teremtik meg, ami éppen hogy hiányozni szokott az internetes közegben. Ezzel pedig fokozzák a versek intenzív hatását.

A múzeum régóta ápolja azt a hagyományt, hogy az egyes kiállításaihoz online kiállítást is készít. Ezek – bár maguk a kiállítások már rég lezárultak – továbbra is megtekinthetők a múzeum honlapján. Virtuálisan kézbe vehetünk például egy gipszmaszkot, amely George Washingtonról még életében készült, forgathatjuk, belenagyíthatunk a legapróbb ráncig. Számos izgalmas középkori és reneszánsz kéziratot böngészhetünk végig az elejétől a végéig, olyan részletességre nagyítva, amire élőben nem is lenne lehetőségünk. Gospelgyűjtemény, imakönyv, harcászati leírás: a legváltozatosabb egyházi és profán témák közül válogathatunk.

De nemcsak a témák sokfélék, hanem az alkalmazott eszközök is. A kiállítás anyagától függően hol hangfelvételek, filmrészletek, hol komplex multimédiás anyag egészíti ki a digitalizált tárgyak látványvilágát. Az Alice Csodaországban 150 éves múltjáról szóló online kiállításon filmrészleteket láthatunk és a regény által inspirált zeneszámokat hallgathatunk. Az „állatok és művészek” tematikájú kiállítás vizuális anyagát művészekkel készült interjúk egészítik ki, amelyben az állatokkal való kapcsolatukról vallanak. Meghallgathatjuk, hogyan mondja el Jeremy Irons A tigris című William Blake-verset. Emellett több kiállításnál is találunk kurátori „oktatóvideókat”, amelyek mintegy kézen fognak, és virtuálisan körbevezetnek a kiállításon vagy egyetlen digitalizált mű egyes részletein.

Ez online anyag is jól mutatja, hogy a digitalizálás révén mennyi kreatív lehetőség nyílik arra, hogy a kiállított anyag még közelebb kerüljön az iránta érdeklődőkhöz. A multimédiás megközelítés és a jó minőségben nagyítható, manipulálható képek áttörik a falakat a néző és a műalkotás között. A tárgyak szemlélője minden eddiginél több és könnyebben befogadható segítséget kaphat az adott alkotás megismeréséhez, de közben saját maga irányíthatja ezt a folyamatot.

Itt böngészhet az online kiállítások között.

Ez itt Költő volt –
A Költő bámulatos
Jelentést szűröget le
Banális értelmekből –
Rózsaolajat roppant mennyiségben

A megszokott fajtákból
Melyek az ajtónál haldokolnak –
Álmélkodunk, hogyhogy nem mi magunk
Vontuk ki a szirmokból – már azelőtt

A Képek – Feltárója –
A Költő – Ő az –
Arra ítél, hogy mi viszont –
Mint szegények kárhozzunk el –

Örökségét – melyről csak sejtelme van –
Fosztogathatják – Őt kár nem éri –
Ő Maga – Magának – a Vagyon –
Ő Időn kívüli –

(Emily Dickinson verse Szőcs Géza fordításában)

Multispektrális képalkotás PhaseOne kamerarendszerrel

PhaseOne Rainbow eljárás a Tripontban A PhaseOne kelet-európai központjaként 2018 óta folytatja Tripont a kulturális örökség digitalizáló labor és oktatóközpont fejlesztését. 2021-ben a legújabb multispektrális berendezést vásároltuk meg (PhaseOne iXH 100MP WS), hogy...

Fotogrammetria: lépjünk be a műtárgyak terébe – virtuálisan

A távérzékelés nem a parafenomének trükkje. Összefoglaló kifejezéssel így nevezünk minden olyan adatgyűjtési és –feldolgozási módszert, amelynek során egy tárgyat vagy akár egy nagy földterületet messziről, közvetlen érintkezés nélkül mérnek fel. Ennek egyik fontos...

Jheronimus Bosch és a digitalizálás ma

Bosch a Gyönyörök kertje című képét, illetve a képből készült weboldalt elnézve, ledöbbenhetünk mire is képes a mai technika, milyen szinten vagyunk képesek megőrizni az utókornak műtárgyainkat.  Érdemes rászánni az időt és végignézni az alább belinkelt interaktív...