„Számon tarthatják, mit telefonoztam / s mikor, miért, kinek. / Aktákba irják, miről álmodoztam / s azt is, ki érti meg” – panaszolta József Attila Levegőt! című nagyszerű versében. Valóban, mindössze egyetlen szempont van, amelyből a bürokrácia közmegítélése egyértelműen pozitív: történeti forrásként. Ahogy telnek az évtizedek, úgy nő minden számon tartott adat értéke. Évszázadok múltán talán már nem is állít más emléket egy valaha élt embernek, mint az adóhatóság feljegyzései.
A történelmünk és a személyes történetünk is a hatóságok által készített dokumentumokban hever. „Szivünk, mig vágyat érlel, / nem kartoték-adat.” A vágyakról valóban nem tudunk meg sokat a levéltári anyagokat böngészve, de gyakorlatilag bármilyen történelmi kutatáshoz értékes adatokat kapunk. Rekonstruálhatóak az egész társadalmat érintő változások, de egyetlen családnak vagy háztömbnek a története is.
A levéltárak hatalmas mennyiségű iratot tárolnak és kezelnek. A jogi szabályozáson túl az állomány megfelelő tárolása, hozzáférhetősége és kereshetősége a kulcs az ilyen tömegű dokumentumok érdemi kutatásához. A hatalmas adathalmazok hatékony kezelésének pedig egyetlen módja van: a digitalizálás, aminek része az is, hogy a szövegeket kereshetővé kell tenni, a képeket pedig leíró metaadatokkal kell ellátni.
Budapest Főváros Levéltára fantasztikus érdemeket tudhat magáénak ezen a téren. Élen járnak az általuk kezelt anyag digitalizálásában, feldolgozásában és közzétételében. A legváltozatosabb témákban hoztak létre különálló gyűjteményeket az elmúlt évek során. Ezek az elkülönített dokumentumcsoportok egy-egy jól körülhatárolt forráscsoportot tesznek hozzáférhetővé. Áttekinthető hosszúságú időszakaszt fognak át, és többnyire kötődnek egy-egy helyszínhez is, így a lokális történelem feltárásának ideális eszközei. Nemcsak a kutatóknak jelentenek kimeríthetetlen forrást, hanem mindenkinek, aki a saját családjának vagy lakóhelyének története iránt érdeklődik.
Néhányat bemutatunk a Levéltár gyűjteményei közül. Érdemes megismerkedni ezekkel a kincsesbányákkal, és azzal is, hogy hányféle megközelítés szerint lehet elrendezni a digitalizált anyagot.
1944-es adatszolgáltatási ívek Budapest teljes lakosságáról
Szomorú apropójú dokumentumgyűjtemény, amelynek a megtalálása mégis örömet jelentett, mivel a történelmünk egy zavaros időszakába nyújt betekintést, és olyan családok életének a rekonstruálását is segíti, amelyeknek a története erőszakosan szakadt meg. De Budapest teljes népessége szempontjából is jelentős. 1944 júniusában a zsidónak minősített budapesti lakosságot csillaggal megjelölt házakba költöztették. Ennek előkészítéséül június elején összeírták az összes budapesti lakást és bérlőt. Az adatszolgáltatást a háztulajdonosok és házfelügyelők végezték, a lakásviszonyokon és a főbérlők nevén kívül feltüntetve a zsidó vagy nem zsidó származást is. Azaz komplett listát írtak a budapesti lakosságról és lakásokról. 2015 szeptemberéig úgy tűnt, hogy a teljes dokumentáció megsemmisült a város ostromakor. De egy tavalyelőtti lakásfelújítás során, falbontáskor mintegy 7000 elrejtett oldal előkerült az adatszolgáltatási ívek közül. A gyűjtemény ezeket tartalmazza, feldolgozott formában.
Elérhetősége: https://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/leveltari-iratgyujtemeny/lakas-adatszolgaltatasi-ivek-adatbazisa/
Telekkönyvi betétek a kiegyezés utáni Budapestről
Építészettörténeti és helytörténeti szempontból kiemelkedő információs értéke van a telekkönyvi bejegyzéseknek, sőt, jogi szempontból is bizonyító erejűek lehetnek. Georeferált térképeken kereshetjük ki azt a telket, amelyre kíváncsiak vagyunk, majd rákattintva megtekinthetjük azokat a betéteket, amelyek az adott helyrajzi számhoz tartoztak. A telekkönyvi betétek a mai tulajdoni lapok előzményei. Jelenleg az 1870-es évektől 1921-ig vezetett óbudai betétek, valamint a pesti oldal betéteinek kb. harmada tekinthető meg az adatbázisban. A térképen való elhelyezés hatalmas információs értéket adott a dokumentumhalmazhoz. A térképen keresni mai cím, helyrajzi szám alapján, valamint a georeferált korabeli térképen böngészve is lehet.
Elérhetősége: https://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/leveltari-iratgyujtemeny/telekkonyvi-betetek-adatbazisa/
A Fővárosi Tanács Városrendezési és Építészeti Osztályának képei (1960-as évek)
Az 1950-es évek végén és a ’60-as években átfogó intézkedési tervek készültek Budapest főútvonalainak városképi rendbetételére vonatkozóan, amelyet komoly fotódokumentáció is megtámogatott. Az ekkor rögzített, összesen 2737 fénykép digitális másolatain megcsodálhatjuk a hatvanas évek Budapestjének városképét, boltjait, reklámtábláit, kifőzdéit, presszóit, szolgáltatásait és persze a lencsevégre kapott járókelőket.
Elérhetősége: https://gallery.hungaricana.hu/hu/BFLPhoto/
A Szlovák Műszaki Múzeumban (Kassa) őrzött magyar vonatkozású tervek
A Kassán található Szlovák Műszaki Múzeumban (Slovenské Technické Múzeum, Košice) őrzött magyarországi vonatkozású építészeti terv- és fényképanyagról korábban csak legendák keringtek. Oda kerülésének körülményeire nézve közvetlen bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, de feltételezhető, hogy egykor az 1935-ben felállított Országos Magyar Műszaki Múzeum 1939-ben Kassára szállított anyagának részét képezhette. Budapest Főváros Levéltára a Nemzeti Kulturális Alap Ithaka programja támogatásával végezhette el az anyag feltárását és teljes körű digitalizálását. Az építészeti tervanyag kiemelkedő fontosságú részét alkotja Steindl Imrének, az Országház tervezőjének mintegy 30 terve, melyek között templom-, kastély-, lakóház- és középülettervek egyaránt találhatók. Legnevesebb építészeink közül Hauszmann Alajos, Lechner Ödön és Pecz Samu munkái is képviseltetik benne magukat. A tervgyűjtemény kompakt és szép részét adják a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületének tervpályázatára készített jeligés pályázati tervek. Számosak a műszaki felső- és szakoktatás emlékei.
Elérhetősége: https://maps.hungaricana.hu/hu/, HU BFL XV.17.i.1 Szlovák Műszaki Múzeum magyar vonatkozású dokumentumainak digitális másolatai
Fogolytörzskönyvek
Az adatbázisban a budapesti bírósági fogházakba 1873-1923 között befogadott letartóztatottak és elítéltek, valamint a Budapesti Országos Gyűjtőfogházba 1896-1950 között felvett fegyencek, illetve az ugyanott 1896-1908 között megforduló rabok adatai kereshetők. Az adatrögzítéssel párhuzamosan halad a törzskönyvek digitalizálása, így egyre több válik közvetlenül is kutathatóvá az interneten. A személyes adatok védelmére tekintettel korlátozás alá esnek azoknak az adatai, akiknek születése óta 90 év még nem telt el. Többek között azért is hiánypótló ez a gyűjtemény, mivel a dualizmus időszakából nem maradt fenn a budapesti büntetőügyek dokumentációja. De családtörténeti szempontból is érdekes lehet, bár az ember nem biztos, hogy pont itt szeretné elkezdeni a családfakutatást.
A tanácsi vezetőtestületek jegyzőkönyvei (1950-1989)
Aki az államszocializmus időszakának történelmével foglalkozik, annak a helyi vezető testületek működésének dokumentációja megkerülhetetlen forrást jelent. Nemcsak Budapest története szempontjából fontosak a fővárosi vezetőtestületek jegyzőkönyvei, hanem az országos események alakulását is nyomon követhetjük bennük. A pártállam működésének sajátosságai miatt a fővárosi és kerületi szintű párt- (1948-1956: Magyar Dolgozók Pártja, 1956-1989: Magyar Szocialista Munkáspárt) és tanácsi testületek egyaránt fontosak. A kutatáshoz alapvető segédlet a jegyzőkönyvekben szereplő tisztségviselők névsorainak és működési adatainak összeállítása, ami ugyanakkor a kor vezető rétegének megismeréséhez is alapvető forrás.
Elérhetősége: https://archives.hungaricana.hu/hu/archontologia/
Topotékák
Magyarországon az EU által támogatott A közösség, mint lehetőség – A levéltárak és felhasználóik alkotói hálózata ( CO:OP) nemzetközi projekt támogatásával honosodhatott meg az Ausztriában évek óta nagy sikerrel működő Topotéka internetes felület, amely nemcsak hozzáférhetőséget biztosít egy adott közösség múltjára és jelenére vonatkozó, magánkézben őrzött forrásokhoz (fényképek, hang- és képanyagok, iratokstb.), de szakszerű módon, rendszerezve meg is őrzi azokat az utókor számára. A projekt a közösség és a történelem iránt érdeklődő egyének munkájának bevonásával épít egyedi, virtuális „adatcsokrokat” egy város, kerület vagy akár csak egy lakóház köré. Jelenleg Berettyóújfalu, a Városliget és Budafok multimédiás adatbázisa érhető el nyilvánosan.
Elérhetősége: http://www.topotheque.eu/
Holokauszt-emlékoldal
A Levéltár ezzel az oldallal kifejezetten ismeretterjesztő és szemléletformáló célokat szolgál. A magyarországi deportálások 70. évfordulója alkalmából állították össze ezt a gyűjteményt, hogy a kiválasztott egyéni és családi történetek nyilvánossá tételével megmutassák a jogfosztás, az üldöztetés, a gyász és a túlélés személyes élményeit.
Elérhetősége: http://holocaust.archivportal.hu
Lajta Béla Virtuális Archívum
Ez az archívum jó példája az intézményközi együttműködésnek. Lajta Béla építész (1873-1920), aki a múlt század elején volt aktív (például a Vakok Intézetét vagy a Radnóti Miklós Gimnázium épületét köszönhetjük neki), rendkívül izgalmas életművet hagyott maga után. Az építész személyes hagyatéka nagyrészt elpusztult, kisszámú terv, fotó, műtárgy vagy kézirat került csak belőle köz- vagy magángyűjteményekbe. A „Lajta Béla virtuális archívum” ennek a szétszóródott hagyatéknak, töredékesen fennmaradt életműnek a fellelhető tárgyait, képi és írásos dokumentumait kívánja a világháló segítségével összegyűjteni, és egy jól áttekinthető, kereshető rendszerben bemutatni.
Elérhetősége: http://lajtaarchiv.hu